| |
 |
Nevezetességek
Román stílusú (katolikus) templom
Gútor legjelentősebb kulturális emléke. A román stílusú építmények közé tartozik.
Építőanyaga tégla emelyet az adott korban ott használtak, ahol nem volt elegendő a hagyományos építőanyag - kő, fa. Az egyhajós Szent Kereszt templom építészeti fejődését több szakasz jellemzi. A templom építészeti stílusát tekintve megegyezik azokkal a csallóközi templomokkal, melyekről kimutaható, hogy a XIII. - XIV. században épültek.A templom felújításával kapcsolatos legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy az alapok még korábbiak. A templom főbejárata dél felé néz, a mai falu pedig a tempolm mögött (északra a templomtól) fekszik, ez arra enged következtetni, hogy a az eredeti falu a mai Gútortól jóval délebbre feküdt. A román stílusú templomtorny szemmel láthatóan ferde. A falut több ízben sújtotta árvíz, a talaj átázott, meglazult, a torony egyenletlenül süllyedt, valószínűleg ez lehet a ferdülés okozója.
A szentély eredetileg nyolcszögletes alaprajzú központi építmény része volt. A 13. század közepén változott a központi építmény hosszúkás egyhajós építménnyé sokszögletű szentéllyel. A templom mai formája tehát több építészeti szakasz eredménye a román korból, illetve a barokk kori és as 19. századi bővítéseknek köszönhető. A téglalap alakú hajó mennyezete lapos. A nyugati részben kapcsolódik a hajóhoz a téglalap alaprajzú román torony. A torony eredeti bejáratát 1934-ben befalazták a déli oldalon és nyugati oldalról nyitották meg. A torony sarkaiban négy tornyocska van, gúla alakú tetővel. A 19. században a szentély északi oldalához téglalap alakú sekrestyét építettek, a hajó déli oldalához előteret
és a statikai problémák miatt a szentélyhez támpilléreket is építettek (az előteret és a a támpilléreket a kézelmúltban elvégzett felújításkor eltávolították). A templom téglahomlokzata vakolt. A szentély külső falát három keskeny, félkörívben végződő román ablak tagolja. A templomhajót nyeregtető fedi.A tempolm freskódísze a 14. század második feléből származik. Ezek gótikus falfestmények a régi egyházi szimbólumok népiesített megjelenítésével. A festmények befedik az egész szentélyt, a diadalívet és részben a hajót is.
A hetvenes években az épület rossz állapota miatt készült el a tervezet a műemléki
felújításhoz. A felújítás során a szentély északi részéhez új, központi alaprajzú sekrestyét
építettek. A sekrestyét a szentéllyel üvegezett folyosó köti össze, új alakjával az eredeti központra emlékeztet. A templomhajóban restaurálták a gótikus falfestményeket az empóriumot és a gerendás famennyezetet. A Szent Kereszt templom a felújítás során is megőrizte a román kor egyházi építészetének jellemző vonásait. A templom kiegyensúlyozott felépítése és belső tereinek harmóniája ezt a kis gútori templomot Dél-Szlovákia legjelentősebb román kori egyházi építményei közé emeli.
Guthori János kastélya
Napjainkig már csak a helyi hagyományokban maradt fenn. A Kisgútor major helyén állt a Várhelyi dűlőben. A 19. század 70-es éveiben betemetett gödör bizonyára az elpusztult kastély pincéje lehett.
Castrum Sydo
Sydó kastély - A krónikák feljegyezték, hogy az 1649-es nagy árvízkor olyan magas volt a
víz, hogy a feljárat hetedik lépcsőjét is elborította. A Bagolyvárként ismert kúria téglalap alakú hatalmas épület volt, amelyet századunk 50-es éveiben lebontottak.
A neoklasszicista kastély
1860 -körül építette dr. Czillert Róbert a Szapáry gróftól vásárolt új birtokon.Czillert a Zichyek családi orvosa volt. Halála után a birtok Bukowsky gróf tulajdonába került, majd a
19. és 20. század fordulóján Leonardhi báró vásárolta meg. Később Hűvös László budapesti gyógyszerész birtokába került. Legutolsó tulajdonosa Antonín Drašár, a pozsonyi Nemzeti Színház egykori igazgatója volt. Örökösei 1943-ig laktak a kastélyban. 1945 után kultúrházként szolgált a kastély, majd 1955 - ben sajnos, lebontották. Napjainkig megmaradt a kastély bejárata.
Több gyönyörű kúria és úriház vált a bontások áldozatául…
Földes, Takács, Sághy család , Szmrtnik kúria, Nagy József kúriája.
Nagy Miklós kúriája, neoklasszicista L alakú épület, ma magánlakásként szolgál.
I. a II. világháború áldozatainak emlékműve
A gútoriak 1929-ben dllíttatták. A talapzaton az I. világháborúban elesett 21 gútori neve olvasható, később új táblával egészítették ki, amelyen a II. világháború 20 áldozatának a neve szerepel.
A Feigenbaum zsidó család emlékköve
Emlékkő a holokauszt áldozatául esett Feigenbaum zsidó család emlékére. 2006-ban készíttették és állíttatták.
Szent Donát szobor
Szent Donát, a falu védőszentjének későbarokk szobrát 1770-ben készítették, hogy megvédje a falut a természeti csapásoktól. A szobrot 1885-ben, majd 1991-ben felújították.
Képoszlop
A 17.-es ház mellett 1903-ban emelt képoszlop áll. Magas építmény, melynek négy mélyedése van, ezek közül kettő vakfülke. A másik kettőben népi készítésű szobrok láthatók - Szűz Mária a világ királynője gyermekével, ill. Szent József.
Felhasznált irodalom:
Honismereti Kiskönyvtár 77. szám
|
 |
|
|
|
| |
|
Galéria
Szent Keresztség templom
A templom belső része
Nagy Miklós kúriája ma magánlakásként szolgál
Következö fényképek
|
|
|
|
